Svédország azt hitte, hogy meg tudja úszni a koronavírus-járványt, mint a II. világháborút, és talán hasznot is tud ebből húzni, mit a világégésből. Úgy tűnik, most nem lesz akkora szerencséje, mint 80 éve. A fertőzés nagy ütemben terjed, még akkor is, hogyha a statisztikát próbálják fényesítgetni azzal, hogy korlátozták a tesztelendők körét. Szerdán délután 1279 igazoltan fertőzött, 10 halott van és továbbra is Európa talán legliberálisabb válságkezelése.

Nehéz eldönteni, hogy a svéd kormány csak kivár, lassan, bénázgatva hoz döntéseket, vagy emögött (ál)tudományos elképzelések mögé bújtatott szándékosság rejlik. Az biztos, hogy az országos főepidemiológus, Anders Tegnell kitart az elképzelése mellett, hogy úgy lehet legyőzni a vírust hosszútávon, ha kialakul a nyájimmunitás. A nyájszellem egyébként is a svédek sajátja, lehet, ezért is vitték ilyen sokra. Mint ismert, az elmúlt napokig az Egyesült Királyság is ezt a stratégiát követte, de már felhagytak vele. Talán nem véletlenül. Ha utánaszámolunk, hogy mivel is járna ez, akkor borzasztó számokat kapunk. Kutatók szerint a lakosság 60%-nak kell átesnie a vírusfertőzésen ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, azaz a 10 millió lakosú Svédországban 6 millió embernek. Az eddigi tapasztalatok szerint a megbetegedettek 10-15%-nak szükségeltetik kórházi kezelés, azaz a már most akadozó ellátórendszerre 600-900.000 embert kellene ráengedni. A jelenlegi ismeretek szerint a mortalitás 3,4% világszerte. Ez azt jelenti, hogy több mint 200.000 ember meghalna. Nagy merítésű emberkísérlet. Csak nekem jut eszembe erről Dr. Mengele?

 Fotó: Lisa Arfwidson

Kaptunk egy kedves e-mailt a minap, amit minden uppsalai szülőnek elküldtek, akinek óvodás, vagy általánosiskolás gyermeke van. Ebben többek között az áll, hogy a gyermek akkor is menjen iskolába, ha közvetlen családjában igazoltan koronavírus-fertőzött van, de egyébként tünetmentes. Tehát vigyék csak be bátran a fertőzött gyereket, aki – mint tudjuk – nem betegszik meg, viszont hordozza a vírust, átadja a többi gyereknek. Azok sem betegednek meg tehát biztonságos intézkedés. Csak éppen szétviszik a kis drágák mindenfelé a COVID-19-et. No, ekkor határoztuk el feleségemmel, hogy a gyerek otthon marad. Másnap reggel elmondtuk az óvónőnek, hogy miért is teszünk így. Visszakérdezett, hogy másnap azért hozzuk? Sancta simplicitas!

Hogy miért gondolom, hogy akár a gazdasági haszonszerzés is állhatott az eddigi (nem)intézkedések mögött. Ahogy az várható volt, közel és távolban mindenki lezárta határait, bezárta iskoláit, üzleteit, őrlángra állított a termelést, közben Svédországban business as usuall, mint a II. világháborúban. Akkor ugyebár semlegesek voltak, de közben azért a haditechnikát eladogatták mindkét félnek, a nácikat pedig simán átengedték az országon. Nem akarok összeesküvéselméleteket szőni, de most is gondolkodhatnak úgy, hogy majd a mindenki más meghozza a húsbavágó intézkedéseit, nekik pedig nem kell, a gazdaság nem fog megrogyni. Meglátjuk, de nem nagyon fogadnék arra, hogy működni fog ez a modell, bár a svédeknél sok minden életképes, amiről alapjáraton nem gondolná az ember. Egyébként miután az Unió meglépte március 17-én este a külső határok lezárását, Svédország is lépéskényszerbe került. A határozat kihirdetése után a máskor hetekig, hónapokig béna kacsaként evickélő Lövfen kormány 17 perc alatt döntést tudott hozni és bejelentette, hogy Svédország is lezárja határait március 19-től.

Végezetül, aki nem csak olvasni akar, (hanem szörnyülködni is) tekintse meg tegnapi tudósításomat.