Nehéz eldönteni, hogy a Holló Színház egyik előadását vagy egy kommunista diktatúra propagandáját látjuk, amikor a svéd „operatív törzs” első embere, Anders Tegnell főepidemiológus beszél. Minden nap elmondja, hogy a svéd koronastratégia működik. Ha jobb napja van, hozzáteszi, hogy sajnálja, hogy sokan meghaltak, DE változtatni nem kell. Csütörtökön a közszolgálati SVT2-n ismét elmondta, a koronastratégia nagyon jól működik. Ez csak feketehumor lehet, vagy kőkemény agymosás, máshogy nehezen értelmezhető.

Álljon itt néhány szám 2020. június 17-ről, aznapról, amikor Magyarországon megszűnt a vészhelyzet.

Új Covid 19 fertőzött az elmúlt 24 órában

Elhunytak száma az elmúlt 24 órában

Összes COVID-19 fertőzésben elhunyt

 (Lakosságszám: Dánia 5,8 m, Finnország 5,5 m, Norvégia 5,4, Svédország 10,3, Magyarország 9,7)

Lehet azon vitatkozni, hogy ki a fertőzött, ki a beteg, hova számolandók a tünetmentes aktív fertőzöttek, mekkora arányban tesztelnek és hogy dokumentálnak. A lényeg, hogy hány ember hal meg a fertőzés következtében, illetve megfordítva, hány lakos életét sikerül megmenteni. Ebben a „mérőszámban” Svédország rendkívül rosszul teljesít, hibát hibára halmozva. Cinikus hozzáállásával és az idős emberek felé mutatott részvétlen magatartásával pedig morális és humánus szempontból is alulmúlja önmagát.

Bedurvulni látszik az svéd helyzet, az elmúlt 24 órában 512 új koronavírus-fertőzött és 59 halott került nyilvántartásba (összesen 4947 igazolt beteg és 239 haláleset van jelenleg). A Népegészségügyi Hivatal és a mögé felzárkózó kormányzat továbbra is kitart amellett, hogy a jelen helyzetben sem szükséges az élet jelentősebb korlátozása. Vajon, mint több más területen, itt is bejön a svédek különutas politikája, vagy ez már a szándékos vakság, ami beláthatatlan következményekkel fog járni?

Nemrégiben kaptam egy üzenetet egy budapesti ismerősömtől, aki azt kérdezte, hogy tényleg igaz az, amit a magyar sajtóban olvas Svédországról? Valóban nem korlátozzák a svédeket, annak ellenére, hogy már több mint 200 ember meghalt és gyorsan terjed a fertőzés? Iskolák, óvodák, éttermek, sípályák nyitva? Tényleg igaz…, írtam vissza. De vajon miért?

Több pincért!

Minden alkalommal, amikor a Stefan Lövfen miniszterelnök sajtótájékoztatót tart, nagy várakozással figyelem, hátha most mond valamit. Különösen a múlt vasárnapi televíziós beszédét vártam nagyon, hiszen miniszterelnök 2003 óta nem tartott ilyet. Akkor az apropó egy kormánytag meggyilkolása volt, előtte meg talán Olof Palme merénylete után került ilyenre sor. De csak lózungokat sorolt a tévébeszédben és azóta is azt teszi, ha három-négynaponta kiáll a sajtó elé. A diplomával nem rendelkező kormányfő minden sajtótájékoztatóján elismételgeti a hetek óta kommunikált ajánlásokat: mossunk kezet, az idősek ne mozduljanak ki, akiknek tünetei vannak, maradjanak otthon, figyeljünk oda egymásra és legfőképp legyünk felelősségteljes állampolgárok. A napokban az eddigi 500 fő feletti rendezvénytiltást lecsökkentették 50-re, de az iskolák és óvodák továbbra is működnek, lehetőséget biztosítva arra, hogy a gyerekek – tünetmentesen – tovább terjesszék a járványt. A mai naptól az idősotthonokban, amelyekben eddig már számos helyen volt tömeges megbetegedés, végre bevezették a látogatási tilalmat. A legbizarrabb rendelkezés eddig, hogy az éttermekben csak felszolgált kiszolgálás lehet, így most már a gyorséttermekben is asztalhoz viszik a hamburgert. Akár este 10-kor is.

Stefan Lövfen svéd kormányfő a nemzetnek címzett televíziós beszéde közben, 2020. március 22-én. Kép: SVT

Főszerepben a főepidemiológus

A lassú reagálás vajon a svéd kormány bénakacsasága miatt van, esetleg valami teóriát tesztelnek, talán egy komolyan átgondolt stratégiát folytatnak, vagy a gonosz, sötét erők szövetkeztek össze, hogy kicsit megritkítsák a népet?

Inkább a sodródás „stratégiáját” lehet felfedezni a járványkezelés kulcsfigurájának nyilatkozatai és viselkedése alapján. Az országos főepidemiológus, Anders Tegnell ez a személy, aki eleinte tagadással, majd a járvány elbagatellizálásával szórta tele a médiát, most pedig úgy igyekszik pozícionálni magát, mint aki naponta tart konzíliumot az orvoslás istenével, Aszklépiosszal.

Anders Tegnell svéd főepidemiológus. Kép: TT

Minden esetre érdemes szemezgetni az elmúlt hónapokban tett megnyilatkozásaiból:

 „Nem valószínű, hogy Svédországban széles körben elterjedne a fertőzés” [Interjú, Aftonbladet, 2020. január 20.]

„Az a veszély, hogy Svédországban megjelenik a fertőzés, továbbra sem áll fenn és a vírus más országokban sem terjed el.” – [interjú, TT hírügynökség, január 25.]

„Példának okáért az Alpokba és Dél-Európában sem terjedt egyáltalán a fertőzés” – [interjú, TT hírügynökség, február 8.]

„Indokolt azt feltételezni, hogy elérjük, hogy már el is értük a járvány csúcsát” – [interjú, Dagens Nyheter, március 5.; 137 megerősített eset!]

„Alapvető helyzetértékelésünk az, hogy a megszokott módon kell az életünket élni mindaddig, amíg nincsen valakinek tünete.” – [interjú, TT hírügynökség, március 8.]

„Azt hiszem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy a dolgok pozitívabban festenek, mint néhány héttel ezelőtt.” – [interjú, TT hírügynökség, március 23.]

 A mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a betegek és az idősek maradjanak otthon. Biztos nem áprilisi tréfa, mert ezt, akárcsak a miniszterelnök, már sokszor mondta. Mögötte áll egyébként a teljes Népegészségügyi Hivatal (Folkhälsomyndigheten) és annak igazgatója, Johan Carslon, akik látszólag továbbra is úgy kezelik a helyzetet, mintha a hagyományos influenzáról lenne szó. A kormányzat pedig általában azt mondja, amit a szakhivatal. Egyébként Svédországban a kormány a hatóságok munkáját semmilyen módon nem befolyásolhatja, ennek ellenére is furcsa, hogy a kormányzat nem tesz lépéseket. Hacsak azért nem, mert úgy gondolják, ezúttal is megmutatja Svédország, hogy működőképest modellt tud felmutatni, mint például az elmúlt évtizedek során a munkaerőpiacon (pl. a svédek 90%-a kollektív szerződés alapján dolgozik), vagy a szociális ellátások terén. Nem beszélve a II. világháborúról, amiből úgy jöttek ki nyertesen, hogy nem is vettek részt benne. Anyagilag nyertek sokat, hiszen mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket.

Nyáj vs. GDP

Nem teljesen tiszta, mi is a svéd stratégia. Eleinte a nyájimmunitás kialakítására hivatkoztak, azaz nem szabad korlátozni a vírus terjedését – kivéve a rizikócsoportok tekintetében – hogy a népességben kialakuljon az immunitás és ezzel megvédjék a sérülékenyeket is. Csakhogy ennek érdekében a lakosság mintegy 60%-ának meg kellene fertőződnie, hogy a rizikócsoportok védve legyenek. Az, hogy azoknál, akik átesnek a betegségen, kialakul az immunitás, tudományosan egyelőre nem magalapozott. Másfelől egy teljes társadalmi átfertőzöttségnél, ismerve a mostani mortalitási adatokat, sok tízezer, de inkább százezer halottról (lakosság 10 millió, ebből 6 millió fertőzött, eddigi mortalitás 3-4%, azaz 180-240.000 halott). Újabban már inkább csak azt kommunikálja a kormányzat, hogy nem lehet jelentősen korlátozni az életet, mert az árt a gazdaságnak. Egyébként is majdnem minden kormányzati kommunikációból az jön át, a gazdaság fontosabb, mint az emberi élet védelme. Mintha a világháborúhoz hasonlóan, a többi országhoz képest, jobban szeretnének kijönni anyagilag a pandémiából.

Horror

Egy héttel ezelőtt kétezren - köztük neves kutatók és professzorok, mint például, Carl-Henrik Heldin, a Nobel Alapítvány elnöke - írtak nyílt levelet a kormányzatnak, melyben határozottan kérik, hogy kövesse a kabinet a WHO ajánlásait, vezessen be jelentős korlátozásokat és terjessze ki a COVID-19-re tesztelendők körét. (Ez utóbbi úgy tűnik, kezdik megfogadni.)

A szomszédos országok sem nézik jó szemmel Svédország járványkezelését. Norvégiában, ahol például a karantén megszegéséért 600.000 Ft-nak megfelelő korona büntetést szabnak ki és 5 embernél több nem találkozhat, aggasztónak tartják, hogy a svédek ilyen puhán kezelik a járványt. Bár a határok zárva vannak, a Norvégiába dolgozni járó svédek átjárhatnak. Ezt különösen aggasztónak tartja például Bjørg Marit Andersen norvég tisztifőorvos, aki nemrégiben azt nyilatkozta az Aftonbladetnek, hogy

„nekünk skandinávoknak régre nyúló, történelmi ismeretünk van az elkülönítés és a karantén fertőzésekkel szembeni hasznosságának tekintetében. Nagyon furcsa, hogy a svédek ezen tudás ellenébe mennek." 

A számok egyébként a szigorú norvég intézkedéseket igazolják, míg Norvégiában egymillió emberre 8 halott jut jelenleg, addig Svédországban 24. A TV4 koppenhágai tudósítója pedig ennél is élesebben fogalmazott, mikor azt mondta, a dánok szerint Svédországra tekinteni olyan, mint egy horrorfilmet nézni.

Tömött bár Uppsalában, járvány idején - nincs meg a 1,5 méter

Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon meddig tartható fenn az európai országokban a mindennapi élet jelentős korlátozása és mi lesz utána? Vajon a svéd módszer lesz a kevésbé fájdalmas, vagy a többi ország járványkezelése bizonyul majd megfelelőbbnek?

Kérdés, hogy ez a nagymintás kísérlet milyen eredménnyel zárul. Igazuk lesz és/vagy szerencséjük, esetleg egyik sem. Nem vagyok ellendrukker, már csak azért sem, mert itt élek, de feltehetően Svédország sem ússza meg olyan simán, mint ahogy azt sokan szeretnék.

Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán

És egy ráadás azoknak, akik végigolvasták a cikket. Sajnos nem én készítettem, de azonosulni tudok vele. :)

Svédország azt hitte, hogy meg tudja úszni a koronavírus-járványt, mint a II. világháborút, és talán hasznot is tud ebből húzni, mit a világégésből. Úgy tűnik, most nem lesz akkora szerencséje, mint 80 éve. A fertőzés nagy ütemben terjed, még akkor is, hogyha a statisztikát próbálják fényesítgetni azzal, hogy korlátozták a tesztelendők körét. Szerdán délután 1279 igazoltan fertőzött, 10 halott van és továbbra is Európa talán legliberálisabb válságkezelése.

Nehéz eldönteni, hogy a svéd kormány csak kivár, lassan, bénázgatva hoz döntéseket, vagy emögött (ál)tudományos elképzelések mögé bújtatott szándékosság rejlik. Az biztos, hogy az országos főepidemiológus, Anders Tegnell kitart az elképzelése mellett, hogy úgy lehet legyőzni a vírust hosszútávon, ha kialakul a nyájimmunitás. A nyájszellem egyébként is a svédek sajátja, lehet, ezért is vitték ilyen sokra. Mint ismert, az elmúlt napokig az Egyesült Királyság is ezt a stratégiát követte, de már felhagytak vele. Talán nem véletlenül. Ha utánaszámolunk, hogy mivel is járna ez, akkor borzasztó számokat kapunk. Kutatók szerint a lakosság 60%-nak kell átesnie a vírusfertőzésen ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, azaz a 10 millió lakosú Svédországban 6 millió embernek. Az eddigi tapasztalatok szerint a megbetegedettek 10-15%-nak szükségeltetik kórházi kezelés, azaz a már most akadozó ellátórendszerre 600-900.000 embert kellene ráengedni. A jelenlegi ismeretek szerint a mortalitás 3,4% világszerte. Ez azt jelenti, hogy több mint 200.000 ember meghalna. Nagy merítésű emberkísérlet. Csak nekem jut eszembe erről Dr. Mengele?

 Fotó: Lisa Arfwidson

Kaptunk egy kedves e-mailt a minap, amit minden uppsalai szülőnek elküldtek, akinek óvodás, vagy általánosiskolás gyermeke van. Ebben többek között az áll, hogy a gyermek akkor is menjen iskolába, ha közvetlen családjában igazoltan koronavírus-fertőzött van, de egyébként tünetmentes. Tehát vigyék csak be bátran a fertőzött gyereket, aki – mint tudjuk – nem betegszik meg, viszont hordozza a vírust, átadja a többi gyereknek. Azok sem betegednek meg tehát biztonságos intézkedés. Csak éppen szétviszik a kis drágák mindenfelé a COVID-19-et. No, ekkor határoztuk el feleségemmel, hogy a gyerek otthon marad. Másnap reggel elmondtuk az óvónőnek, hogy miért is teszünk így. Visszakérdezett, hogy másnap azért hozzuk? Sancta simplicitas!

Hogy miért gondolom, hogy akár a gazdasági haszonszerzés is állhatott az eddigi (nem)intézkedések mögött. Ahogy az várható volt, közel és távolban mindenki lezárta határait, bezárta iskoláit, üzleteit, őrlángra állított a termelést, közben Svédországban business as usuall, mint a II. világháborúban. Akkor ugyebár semlegesek voltak, de közben azért a haditechnikát eladogatták mindkét félnek, a nácikat pedig simán átengedték az országon. Nem akarok összeesküvéselméleteket szőni, de most is gondolkodhatnak úgy, hogy majd a mindenki más meghozza a húsbavágó intézkedéseit, nekik pedig nem kell, a gazdaság nem fog megrogyni. Meglátjuk, de nem nagyon fogadnék arra, hogy működni fog ez a modell, bár a svédeknél sok minden életképes, amiről alapjáraton nem gondolná az ember. Egyébként miután az Unió meglépte március 17-én este a külső határok lezárását, Svédország is lépéskényszerbe került. A határozat kihirdetése után a máskor hetekig, hónapokig béna kacsaként evickélő Lövfen kormány 17 perc alatt döntést tudott hozni és bejelentette, hogy Svédország is lezárja határait március 19-től.

Végezetül, aki nem csak olvasni akar, (hanem szörnyülködni is) tekintse meg tegnapi tudósításomat.

A magyar médiát is többször körbejárta már a hír, hogy a svéd Népegészségügyi Hivatal új eljárásrendje szerint csak a rizikócsoportokba tartozókat tesztelik COVID-19-re, a többieket otthonmaradásra bírják, vagy éppen hazaküldik, gyógyulgassanak a négy fal között.

A péntek esti posztom után jött a fent olvasható hír. Amikor először olvastam, azt hittem fake news, annyira szürreálisan hangzott. Azonnal utánanéztem; a svéd vezető médiaoldalakon olvasható volt a hír, és nagy nehezen a hivatal oldalán is megtaláltam, jól elrejtve. Eszerint új stratégiát ajánl a régióknak (megyéknek) a Népegészségügyi Hivatal (Folkhälsomyndigheten), azaz nem szükséges minden koronavírusra utaló tünettel jelentkező egyént tesztelni, csak a rizikócsoportba tartozókat. Az is szerepel a hivatal oldalán, hogy a Stockholmi Régióban már eszerint járnak el.

A ma, vasárnap 14:00-kor publikált adatokból azonnal ki is tűnik, hogy tényleg alkalmazzák az új direktívát, azaz kozmetikázzák az adatokat. A szombati 924-ről 992-re emelkedett a koronavírusos esetek száma, tehát 68-cal magasabb „csak” az előző naphoz képest. Ami azért érdekes, mert péntekről szombatra 149, míg csütörtökről péntekre 155 volt a növekmény. A görbének exponenciálisan kellene emelkednie a felfutási fázisban, márpedig az európai trendeket nézve nehéz elképzelni, hogy ne így lenne Svédországban. A leginkább fertőzött Stockholm megyében szembetűnő (és igazolja a fentieket), hogy szombatról vasárnapra mindössze 18 új esetet regisztráltak, így emelkedett 341-ről 359-re az esetek száma.

Koronavírusos esetek növekedése, napi bontásban

Elképzelem, amint a svéd kormányülést, Stefan Lövfen miniszterelnök egy svédesen visszafogott felcsattanással kezdi. „Gyerekek, ezt a sok hülyét! Mindenki szembejön az autópályán! Olaszok, magyarok, horvátok, törökök, franciák bezárták az iskolákat?! Dánok, norvégok, csehek, lengyelek még a határaikat is lezárták?! Elment az eszük!” Az országos járványügyi vezető, Anders Tegnell el is magyarázta a médiában sokfelé hamar, miért felesleges minden gyanús esetet tesztelni és követni a fertőzés útját. A tévéstúdiókat is elárasztották a szakértők (pl. ITT), hogy elmagyarázzák, hogy miért is butaság, amit a norvégok és a dánok csinálnak. Rossz az irány… Pandemia van? Nem érdekes! Mit ajánl a WHO? Butaság. Kontaktkutatás? Felesleges!

Csütörtökön este kaptunk egy e-mailt az óvoda vezetőjétől, akit itt rektornak hívnak. Felhívta a figyelmünket, hogy a hatóság nagyon magasra emelte a koronavírus fertőzésének veszélyét, ezért, ha a gyermeknek a legkisebb megfázásos tünete van, maradjon otthon. Eddig rendben is van, de utána hozzáteszi, ha a testvérnek vannak tünetei, attól még jöhet az egészséges gyerek. Epidemiológusok nemzetközi ajánlásával…

Tegnap bejártam fél Uppsalát kézfertőtlenítőért, de nem találtam egy boltban, vagy patikában sem. Nem kapható, ahogyan maszk sem. Az egyik patikában meg is kérdeztem, hogy mikorra várható. A patikus, némi lesajnálással vegyes megvetéssel közölte, talán április közepére. Addig majd nem fogunk meg semmit…

Alkoholos kézfertőtlenítő és szájmaszk elfogyott

Nehéz mire vélni ezt a bénultságot, ami Svédországban tapasztalható. Az előző posztomban két okot is leírtam, ami befolyásolhatja a svéd döntési mechanizmusokat. Talán még azzal egészíteném ki a leírtakat, hogy a svédek úgy működnek, hogy ami nem egyértelmű és nem helyezhető azonnal egy korábban jól működő dobozba, azzal nagyon sokat tudnak babrálni, mire valahová kilyukadnak. Valamint a stresszhelyzeteket nem tudják kezelni, a hétköznapokban sem, inkább elnéznek a problémák felett, vagy elegánsan nem vesznek róluk tudomást. De mi várható, ha simán hazaküldenek betegeket, nem ellenőrzik a fertőzöttek környezetét, kontaktszemélyeiket és nem gátolják meg, hogy az emberek tömegesen találkozzanak egymással? Sok jó biztos nem.

Frissítés: Vasárnap 17 óra körül sajtótájékoztatót tartott Stefan Lövfen miniszterelnök, aminek fő üzenete az volt, hogy Svédország nem tervezi lezárni határait. Ismét kitért rá, hogy aki beteg, maradjon otthon, időseket ne látogassák és gyakran mossanak kezet az emberek. Semmilyen újabb intézkedésrő nem beszélt, vagy helyezett kilátásba

Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán

Ráadásnak egy svéd mém. Az egész világ vs. Svédország - "Svédország alaposan felkészült"

A nemzeti fizetőeszköz is betegeskedik már egy ideje, de az igazi baj a svéd kormány koronavírussal kapcsolatos kríziskezelésével van. Magyarországon keveset hallani egyelőre a svédekről, de ez hamarosan akár meg is változhat. A megbetegedések száma péntek délutánra a csütörtöki 620-ról 775-re nőtt, miközben a svéd kormány nagyon óvatosan hoz intézkedéseket.  

Eddig nagyon úgy tűnik, hogy a svédek a koronavírusos időkben is megőrizték hidegvérüket, de a kormány és az ügyben leginkább illetékes Népegészségügyi Hivatal (Folkhälsomyndigheten) mindenképpen. Általában ajánlásokat fogalmaznak meg, igazán drasztikus lépésekre ezidáig nem került sor. Egyedül az 500 fő feletti rendezvények megrendezését tiltották be szerdán, nem téve különbséget kül- és beltériek között. Beutazókat nem ellenőrzik, karanténról nem hallani, és fogadják a menekülteket is, hasonló lélekszámban, mint a járvány előtti időkben. A Bevándorlási Hivatal (Migrationverket) statisztikája szerint az elmúlt három hétben összesen 1023 migráns adta be svéd földön menedékkérelmét. 

Úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer felkészülten fogadja a rengeteg fertőzöttet, ugyanakkor egyre többeket nyugtalanít a hatóságok és a kormány lassú és tesze-tosza reagálása. A Magyarországhoz hasonlóan 10 millió lakosú (ugyanakkor négyszer akkora területen eloszló) országban már 800 körüli fertőzöttet tartanak nyilván. A kisebbségben kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíciót vezető Stefan Lövfen szerdán és pénteken is tartott sajtótájékoztatót.  Az előzőn nagyjából annyit mondott a miniszterelnök, hogy mosson mindenki alaposan kezet és viselkedjen felelősségteljesen embertársai és Svédország irányába. A mai, péntek délutánin már valamivel konkrétabb volt, elmondta, hogy továbbra sem zárják be iskolákat (mint például a szomszédos Dániában), de a tavaszi felsőoktatási vizsgák elmaradnak. Valamint, hogy az izgalmat fenntartsa, belengette, hogy még jöhetnek olyan intézkedések, amelyek komolyan érinteni fogják a svédek mindennapi életét.  

Az elmúlt pár napban kezdik a híresen nyugodt svédek is elveszíteni a türelmüket. Professzorok és orvosok sürgetik a drasztikus fellépést, és a munkahelyeken is pedzegetik, hogy ideje lenne otthonról dolgozni. Az elmúlt egy-két napban kezdték már a boltokat is megrohanni, csütörtök este egyes boltokban már nem volt liszt és tészta például. Természetesen sokan bírálják az oktatási minisztert is, amiért nem záratja be a kormány az óvodákat, iskolákat. A szocdem Anna Ekström miniszter ezt azzal magyarázta, hogy túl nagy terhet jelentene a szülőknek a gyerekfelügyelet, és ahol csak a nagyszülőkkel tudnák ezt megoldani, ott veszélybe sodornák az időseket, hiszen ők a legveszélyeztetebbek. Arra a paradoxonra nem tért ki az egészségügyi miniszter, hogy az iskolában is vannak idősek (ugyanolyan tanárhiány van, mint Magyarországon), akik ugyebár szintén megfertőződhetnek, valamint a gyerekek egymásnak is átadhatják a vírust, amit aztán haza is visznek tünetmentesen.

Olaszországban robbanásszerűen terjedt el a vírus, valószínű a megelőzéssel kapcsolatos hiányosságok és a hatóságok lazasága miatt. Svédország pár hét előnyben volt (az első esetet február 26-án regisztrálták), eddig mégsem tanult a déliek hibáiból. A hírek a médiában egyébként mérsékeltebben szólnak a koronavírusról, mint Magyarországon, de nem csak ez az oka annak, hogy lassan indul be a gépezet. Két, sokkal mélyebben gyökerező sajátosság is lehet az okok mögött. Az egyik – amit sokszor emlegetnek a bevándorlás kezelése kapcsán is - hogy Svédországban kétszáz éve nem volt háború, valamint generációk óta hatalmas jólét van, erős szociális hálóval. Egyszerűen nincsenek felkészülve krízishelyzetekre, nehezen tudják elképzelni, hogy a dolgok rosszul is mehetnek és kedvesen naiv is az átlag svéd (elnézést az általánosításért). A másik, hogy a svédek úgy működnek, hogy egy projektet szeretnek tökéletesen előkészíteni és ha már mindenki elégedett a tervvel, az összes érv és ellenérv megtárgyalásra került, a kompromisszumok mind megköttettek, akkor sütik csak el a startpisztolyt. Nem tudni, mi zajlik a színfalak mögött, de a kormányzatnak nagyon sürgősen, határozottan lépnie kellene, ahogy Európa számos országa is megtette. Valószínű, így is késő.

Szöveg és fotó: Bugnyár Zoltán

Képek:

1. Mentő az uppsalai vár alatt

2. Stefan Lövfen, svéd miniszterelnök sajtótájékoztatót tart

3. Koronavírusos betegek fogadására felállított sátor az Uppsalai Egyetemi Klinika (Akademiska Sjukhuset) elkülönítője előtt

Ma volt egy beszélgetésem, ami azóta is a fejemben jár. Nem mintha erre magamtól nem gondoltam volna, de egy érintettől hallani ezt, az egészen más, súlyt ad a szavaknak. 

Svédországba csak az elmúlt két évben közel 200.000 bevándorló érkezett, ami alaposan felforgatta a svédek életét. Sok mindent lehet olvasni, mi történik Svédországban - mondjuk főleg külföldi forrásokból. A svéd média, élén a közszolgálati SVT-vel, szemérmesen elkendőzi azokat a sztorikat, amelyek nem tartoznak a sikertörténetek közé. Egy dolog tény, a svéd állam hatalmas áldozatokat hoz a bevándorlás kezelésére és az itt lévők integrálására. Lakhatás, ellátás, oktatás, egészségügy... eszméletlen kiadások egy, most már 10 milliós országtól. 

Amit én közvetlenül látok, az az oktatás, illetve a feleségem lévén az egészségügy, de most csak az oktatásról írnék. Nyilván minden iskoláskorú bevándorló iskolába járhat és kell is járnia, de a felnőtteket is képzik. A letelepedési engedély kézhezvétele után el kell járniuk a Svenska för Invandare (SFI), azaz a svéd nyelv bevándorlóknak kurzusra, ami itt Jönköpingben heti 20 órát jelent. Ez nem csak ingyen van, hanem még fizetnek is a bevándorlóknak, havi 6.600 koronát, ami kb. 210.000 Ft (ezt az egyéb járadékon felül fizetik). Minden letelepedő bevándorlónak van egy, nevezzük "tanácsadója" a munkaügyi központnál, aki közben segíti, milyen képzésre mehetne a jövőben (itt ne gondoljunk agysebészetre, de van mindenféle épkézláb szakma), illetve milyen "szaknyelvet" kellene elsajátítania a meglévő szakmájához. Ehhez sokféle konstrukciót ajánlanak. Ez szerintem fantasztikus lehetőség, kérdés, ki mennyire él vele...

Az SFI-be járok én is, azzal a különbséggel, hogy én nem kapok érte pénzt, igaz, uniós állampolgárként nem is fizetek érte. Minden nap együtt tanulok és iszom a kávét a szünetben a számos eritreai, szír, pakisztáni és más nemzetek szülötteivel. Muszlimok, keresztények vegyesen. Már egészen megszoktam a helyzetet, sőt van egy haverom is. R. szíriából menekült, keresztény. Ma szóba került az órán a terrorizmus, a tanár hozta fel, Trump svéd megjegyzésére utalva. Hozzátette, Svédországban még nem volt terrortámadás. A padtársam, R. csendben, úgy, hogy csak én halljam, hozzátette, "de lesz". Ez mellbe vágott. Rákérdeztem, miért gondolja így. Azt válaszolta, 3 hónapon keresztül jött Szíriából (egyébként Magyarországon keresztül) Svédországba és látta milyen fanatikus iszlamisták keveredtek a tömegbe. OIyanok, akik elől menekült várandós feleségével Szíriából. Ne legyen igaza.

A mai posztom nem igazán svédség, de azért valami kapcsolat van - erről majd később. Amikor Amerikában éltem, egyszer megkérdezte tőlem valaki, mi szerintem a legnagyobb különbség az amerikaiak és a magyarok között. Rövid gondolkodás után az jutott az eszembe, hogy az amerikaiak mindig azt keresik, hogy valamit hogyan lehet, míg a magyarok azt nézik, hogyan nem lehet megcsinálni.

Mélységesen elszomorít, hogy egy mozgalomnak álcázott politikai csoportosulás nem tenni akar valamit, hanem valami ellen indul, rombolásba kezd, szétzilál, megfúr, ab start. Hadd legyen igaza Esterházy Péternek, hogy Magyarország „Kicsi, fantasztikus, jelentéktelen”.

Ne legyen Olimpia! És miért? Mert még a Moszkván lévő órát sem tudja Budapest üzemeltetni, nem hogy egy olimpiát lebonyolítani. És hogy másra kell a pénz. Kíváncsi lennék, hogy azon tömegek közül, akik aláírták, hányan vannak tisztában a magyar költségvetés számaival, teherbíró képességével és számolták ki, mi, mennyi és hogyan, és hányan írták alá pusztán a rombolás, gáncsoskodás, „nehogymá’ összejöjjön nekik” szándékával. Pedig egy olimpia nem csak stadionépítéssel jár, hanem komoly infrastruktúra-fejlesztéssel, közte például az egészségügyi ellátás javításával. Közvetett hatása többek között, hogy a gyerekek, de akár a felnőttek figyelmét, vágyait a sport felé tereli.

Nem vagyok különösen focirajongó, de a tavalyi EB-sikerek hatalmas örömmel töltöttek el, és főképp szívmelengető és eufórikus volt megélni a nemzet egységét a közbeszédben és az utcákon. Ez várt volna ránk hatványozottan 2024-ben. De most eljött a csodátalanítás ideje, a merjünk kicsik lenni mantrája, és a we can’t do it korszaka.

És hogy ennek mi köze Svédországhoz? Nos, az, hogy sokan vagyunk, akik külföldön élünk, dolgozunk és nem pusztán a jobb megélhetés miatt. Pontosabban a meg-élhetés nem csak az anyagiakra vonatkozik, hanem arra is, hogy távolabbról szemlélve egyre élhetetlenebb, elviselhetetlenebb a kicsinyesség, a gáncsoskodás, az indulati politizálás, a dögöljön meg a szomszéd tehene attitűd, a surmóság, ami mindig azonnal megcsap, amikor kilépek Ferihegy betonjára. Sebaj, most már nem kell izgatottan várni, hogy épp az olimpiai festésű gép röpítsen haza.

fotó: Garbaisz Dávid

Pontosan egy nappal a 40. születésnapom előtt, levelet kaptam a háziorvosi rendelőtől. A borítékban lévő szép színes brossúra címlapján ez szerepel: "Beszélgetés az egészségről veled, aki a 40-et, 50-et, 60-at, 70-et tölti be". Hogy ebbe a korcsoportba kerültem, azért kicsit sokkoló volt elsőre, de azért az biztató, hogy azt sugallja, hogy még 70 körül is megugorhatóak a korlátok... No, meg ezzel az is kiderült, tényleg él a társadalombiztosításom és bekerültem az ellátórendszer látókörébe. A feleségemen kívül más orvossal is találkozhatok, hurrá!

A leporelló szerint a személyes beszélgetés témája az, hogyan élhetünk egészségesen és hosszabban. Szó se róla, a svéd nők születéskor várható élettartalma  82,3, ami 6 évvel több, mint egy magyaré, férfiaknál pedig 80,4, ami 8-cal kedvezőbb hazai férfitársaimnál. Szóval nem csak beszélnek róla, hanem aktívan tesznek is érte. Tegnapelőtt délelőtt voltam az egyik nagy edzőteremben. Egészen elképesztő volt, hogy amikor megérkeztem, majdnem kizárólag 60 felettiek voltak ott. A férfiak a gépeknél tolták, a nők épp kijöttek egy óráról, csupa cuki 70 körüli hölgy, törölközővel a nyakukban, kulaccsal a kezükben. Az erdőben napközben nordic walkingozók (itt persze nem így hívják), vagy a dombtetőn sífutó nyugdíjasok látványa olyan mindennapos, mint a kengurus, babakocsis, gyesen lévő apukák tömeges lődörgése mindenfelé. Van, aki olyan aktív nyugdíjas, hogy 60 felett bringásfutárként egészíti ki a nyugdíját. Nőként. Szóval semmi vész, nem kerültem rossz korcsoportba! 

Egyébként a levél időzítése is nagyon svéd, és egyben mintha Édesapámat hallanám. "Inkább 5 perccel hamarabb, mint egy perccel később." (Ezt sohasem tartom be.) A svédek mindig pontosak, erre kínosan ügyelnek. Ha szerelő jön és azt ígéri, 10-re jön, akkor tuti, hogy 10 előtt 3 perccel már csönget. Szóval nagyon vigyáztak, nehogy úgy töltsem be a 40-et, hogy ne tudjam, van tovább!