Míg Magyarországon azzal kritizálják a kormányzatot, hogy túl sok kórházi kapacitást szabadít fel a jövőbeli lehetséges koronavírusfertőzésben megbetegedetteknek, addig Svédországban az Egészségügyi és Jóléti Tanács (Socialstyrelsen) protokollt dolgozott ki annak érdekében, hogy kiválasztható legyen, ki kap ellátást és ki nem. Stockholmban pedig már élesben működik a rendszer: a világhírű Karolinska Egyetemi Kórházban  nem kaphat intenzív ellátást az, akinek a biológia kora 80 felett van, vagy meghaladja a 70-et és egy, vagy a 60-at és két létfontosságú szervét érintő kritikus betegsége van.

Természetesen a triage-olás békeidőben is bevett gyakorlat, de ez leginkább az ellátás sürgősségi sorrendéről szól, nem pedig arról, hogy eleve lemondanak valakiről. Péntek este írta meg a közszolgálati SVT, hogy több stockholmi kórház egészségügyi dolgozója annak adott hangot, hogy felsőbb utasításra el kellett küldeni betegeket, annak ellenére, hogy volt szabad intenzívkapacitás.

„Több alkalommal kellett azzal találkoznunk, hogy olyan betegektől tagadták meg az intenzívellátást, akiknek hosszabb időre lélegeztetőgépre lett volna szüksége, azzal az indokkal, hogy néhány napon belül jobb életkilátással rendelkező betegnek lehet majd szüksége a helyre, amikor a régióban elfogynak az intenzív helyek.”

- mondta egyikük. Szombaton pedig arról számolt be szintén az SVT, hogy az északi Västernorrland régióban 10 koronavírusfertőzött halt meg egy idősotthonban, anélkül, hogy ellátást kaptak volna, úgy, hogy a környéken volt intenzív kapacitás. A terület tisztifőorvosa azt mondta, hogy ez nem egyedi eset, inkább a szabály szerinti eljárás.

„Attól függően, hogy milyen alapbetegsége van az illetőnek, születhet olyan döntés, hogy részére az intenzív ellátás nem aktuális.”

– mondja Hans Boman.

Svédországban eleve kevesebb mint harmadannyi aktív kórházi ágy van, mint Magyarországon, ami egyébként „békeidőben” a modern és hatékonyabb betegellátási rendszerek sajátja, de járvány idején ez nyilvánvaló hátrányt jelent. Különösen, hogy Svédország szabadjára engedte a fertőzést, amit gyakorlatilag közel-távol mindenki kritizál, csak a svéd politika tart ki mellette, foggal-körömmel. Bár az utóbbi hetekben kerülte Anders Tegnell országos főepidemiológus azt, hogy a korábban hangoztatott nyájimmunitásról beszéljen (ha elég sokan elkapják a vírus, kialakul egy olyan immunvédelem, amivel a vírus terjedése megállítható), a héten csütörtökön ismét előhozta a témát. Szerinte a nyájimmunitás kialakulásának Stockholmban már vannak jelei, májusra akár el is érhető, hogy a társadalom többségében kialakuljon. Mondja ezt úgy, hogy sorra jönnek arról a hírek, hogy olyanok is újrafertőződnek, akik már átestek a COVID-19 fertőzésen és a WHO is figyelmeztet, hogy nincs arra bizonyíték, hogy immunissá válnának a már korábban megbetegedettek.

Szombat délutánig 1511-en haltak meg, 111-en az előző 24 órában. Továbbra sincsenek szigorú korlátozások, csak hevenyészett ajánlások. Úgy tűnik, egyedül az ellátandók körét korlátozzák.

Az idősek csak viszik a pénzt, nyugdíjat kell nekik fizetni, sokba kerül az egészségügyi ellátásuk és most még túl is terhelnék a rendszert, ha nem lenne szemfüles a svéd politika. De tisztelt döntéshozók, tényleg ezt érdemlik azok az idős emberek, akiknek részben azt a jólétet köszönhetitek, ami úgy tűnik, elvette a józan eszeteket és morális ítélőképességeteket? Ferenc pápa, aki maga is ellátogatott Svédországba 2016-ban, mondta egy általános kihallgatáson:  „Az idősek mi vagyunk: előbb vagy utóbb megöregszünk, elkerülhetetlenül, még ha nem is gondolunk rá. És ha nem tanulunk meg jól bánni az idősekkel, akkor majd velünk is így bánnak. […] Ahol nincs becsülete az időseknek, nincs jövőjük a fiataloknak.”

 Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán