Bedurvulni látszik az svéd helyzet, az elmúlt 24 órában 512 új koronavírus-fertőzött és 59 halott került nyilvántartásba (összesen 4947 igazolt beteg és 239 haláleset van jelenleg). A Népegészségügyi Hivatal és a mögé felzárkózó kormányzat továbbra is kitart amellett, hogy a jelen helyzetben sem szükséges az élet jelentősebb korlátozása. Vajon, mint több más területen, itt is bejön a svédek különutas politikája, vagy ez már a szándékos vakság, ami beláthatatlan következményekkel fog járni?

Nemrégiben kaptam egy üzenetet egy budapesti ismerősömtől, aki azt kérdezte, hogy tényleg igaz az, amit a magyar sajtóban olvas Svédországról? Valóban nem korlátozzák a svédeket, annak ellenére, hogy már több mint 200 ember meghalt és gyorsan terjed a fertőzés? Iskolák, óvodák, éttermek, sípályák nyitva? Tényleg igaz…, írtam vissza. De vajon miért?

Több pincért!

Minden alkalommal, amikor a Stefan Lövfen miniszterelnök sajtótájékoztatót tart, nagy várakozással figyelem, hátha most mond valamit. Különösen a múlt vasárnapi televíziós beszédét vártam nagyon, hiszen miniszterelnök 2003 óta nem tartott ilyet. Akkor az apropó egy kormánytag meggyilkolása volt, előtte meg talán Olof Palme merénylete után került ilyenre sor. De csak lózungokat sorolt a tévébeszédben és azóta is azt teszi, ha három-négynaponta kiáll a sajtó elé. A diplomával nem rendelkező kormányfő minden sajtótájékoztatóján elismételgeti a hetek óta kommunikált ajánlásokat: mossunk kezet, az idősek ne mozduljanak ki, akiknek tünetei vannak, maradjanak otthon, figyeljünk oda egymásra és legfőképp legyünk felelősségteljes állampolgárok. A napokban az eddigi 500 fő feletti rendezvénytiltást lecsökkentették 50-re, de az iskolák és óvodák továbbra is működnek, lehetőséget biztosítva arra, hogy a gyerekek – tünetmentesen – tovább terjesszék a járványt. A mai naptól az idősotthonokban, amelyekben eddig már számos helyen volt tömeges megbetegedés, végre bevezették a látogatási tilalmat. A legbizarrabb rendelkezés eddig, hogy az éttermekben csak felszolgált kiszolgálás lehet, így most már a gyorséttermekben is asztalhoz viszik a hamburgert. Akár este 10-kor is.

Stefan Lövfen svéd kormányfő a nemzetnek címzett televíziós beszéde közben, 2020. március 22-én. Kép: SVT

Főszerepben a főepidemiológus

A lassú reagálás vajon a svéd kormány bénakacsasága miatt van, esetleg valami teóriát tesztelnek, talán egy komolyan átgondolt stratégiát folytatnak, vagy a gonosz, sötét erők szövetkeztek össze, hogy kicsit megritkítsák a népet?

Inkább a sodródás „stratégiáját” lehet felfedezni a járványkezelés kulcsfigurájának nyilatkozatai és viselkedése alapján. Az országos főepidemiológus, Anders Tegnell ez a személy, aki eleinte tagadással, majd a járvány elbagatellizálásával szórta tele a médiát, most pedig úgy igyekszik pozícionálni magát, mint aki naponta tart konzíliumot az orvoslás istenével, Aszklépiosszal.

Anders Tegnell svéd főepidemiológus. Kép: TT

Minden esetre érdemes szemezgetni az elmúlt hónapokban tett megnyilatkozásaiból:

 „Nem valószínű, hogy Svédországban széles körben elterjedne a fertőzés” [Interjú, Aftonbladet, 2020. január 20.]

„Az a veszély, hogy Svédországban megjelenik a fertőzés, továbbra sem áll fenn és a vírus más országokban sem terjed el.” – [interjú, TT hírügynökség, január 25.]

„Példának okáért az Alpokba és Dél-Európában sem terjedt egyáltalán a fertőzés” – [interjú, TT hírügynökség, február 8.]

„Indokolt azt feltételezni, hogy elérjük, hogy már el is értük a járvány csúcsát” – [interjú, Dagens Nyheter, március 5.; 137 megerősített eset!]

„Alapvető helyzetértékelésünk az, hogy a megszokott módon kell az életünket élni mindaddig, amíg nincsen valakinek tünete.” – [interjú, TT hírügynökség, március 8.]

„Azt hiszem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy a dolgok pozitívabban festenek, mint néhány héttel ezelőtt.” – [interjú, TT hírügynökség, március 23.]

 A mai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a betegek és az idősek maradjanak otthon. Biztos nem áprilisi tréfa, mert ezt, akárcsak a miniszterelnök, már sokszor mondta. Mögötte áll egyébként a teljes Népegészségügyi Hivatal (Folkhälsomyndigheten) és annak igazgatója, Johan Carslon, akik látszólag továbbra is úgy kezelik a helyzetet, mintha a hagyományos influenzáról lenne szó. A kormányzat pedig általában azt mondja, amit a szakhivatal. Egyébként Svédországban a kormány a hatóságok munkáját semmilyen módon nem befolyásolhatja, ennek ellenére is furcsa, hogy a kormányzat nem tesz lépéseket. Hacsak azért nem, mert úgy gondolják, ezúttal is megmutatja Svédország, hogy működőképest modellt tud felmutatni, mint például az elmúlt évtizedek során a munkaerőpiacon (pl. a svédek 90%-a kollektív szerződés alapján dolgozik), vagy a szociális ellátások terén. Nem beszélve a II. világháborúról, amiből úgy jöttek ki nyertesen, hogy nem is vettek részt benne. Anyagilag nyertek sokat, hiszen mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket.

Nyáj vs. GDP

Nem teljesen tiszta, mi is a svéd stratégia. Eleinte a nyájimmunitás kialakítására hivatkoztak, azaz nem szabad korlátozni a vírus terjedését – kivéve a rizikócsoportok tekintetében – hogy a népességben kialakuljon az immunitás és ezzel megvédjék a sérülékenyeket is. Csakhogy ennek érdekében a lakosság mintegy 60%-ának meg kellene fertőződnie, hogy a rizikócsoportok védve legyenek. Az, hogy azoknál, akik átesnek a betegségen, kialakul az immunitás, tudományosan egyelőre nem magalapozott. Másfelől egy teljes társadalmi átfertőzöttségnél, ismerve a mostani mortalitási adatokat, sok tízezer, de inkább százezer halottról (lakosság 10 millió, ebből 6 millió fertőzött, eddigi mortalitás 3-4%, azaz 180-240.000 halott). Újabban már inkább csak azt kommunikálja a kormányzat, hogy nem lehet jelentősen korlátozni az életet, mert az árt a gazdaságnak. Egyébként is majdnem minden kormányzati kommunikációból az jön át, a gazdaság fontosabb, mint az emberi élet védelme. Mintha a világháborúhoz hasonlóan, a többi országhoz képest, jobban szeretnének kijönni anyagilag a pandémiából.

Horror

Egy héttel ezelőtt kétezren - köztük neves kutatók és professzorok, mint például, Carl-Henrik Heldin, a Nobel Alapítvány elnöke - írtak nyílt levelet a kormányzatnak, melyben határozottan kérik, hogy kövesse a kabinet a WHO ajánlásait, vezessen be jelentős korlátozásokat és terjessze ki a COVID-19-re tesztelendők körét. (Ez utóbbi úgy tűnik, kezdik megfogadni.)

A szomszédos országok sem nézik jó szemmel Svédország járványkezelését. Norvégiában, ahol például a karantén megszegéséért 600.000 Ft-nak megfelelő korona büntetést szabnak ki és 5 embernél több nem találkozhat, aggasztónak tartják, hogy a svédek ilyen puhán kezelik a járványt. Bár a határok zárva vannak, a Norvégiába dolgozni járó svédek átjárhatnak. Ezt különösen aggasztónak tartja például Bjørg Marit Andersen norvég tisztifőorvos, aki nemrégiben azt nyilatkozta az Aftonbladetnek, hogy

„nekünk skandinávoknak régre nyúló, történelmi ismeretünk van az elkülönítés és a karantén fertőzésekkel szembeni hasznosságának tekintetében. Nagyon furcsa, hogy a svédek ezen tudás ellenébe mennek." 

A számok egyébként a szigorú norvég intézkedéseket igazolják, míg Norvégiában egymillió emberre 8 halott jut jelenleg, addig Svédországban 24. A TV4 koppenhágai tudósítója pedig ennél is élesebben fogalmazott, mikor azt mondta, a dánok szerint Svédországra tekinteni olyan, mint egy horrorfilmet nézni.

Tömött bár Uppsalában, járvány idején - nincs meg a 1,5 méter

Természetesen felmerül a kérdés, hogy vajon meddig tartható fenn az európai országokban a mindennapi élet jelentős korlátozása és mi lesz utána? Vajon a svéd módszer lesz a kevésbé fájdalmas, vagy a többi ország járványkezelése bizonyul majd megfelelőbbnek?

Kérdés, hogy ez a nagymintás kísérlet milyen eredménnyel zárul. Igazuk lesz és/vagy szerencséjük, esetleg egyik sem. Nem vagyok ellendrukker, már csak azért sem, mert itt élek, de feltehetően Svédország sem ússza meg olyan simán, mint ahogy azt sokan szeretnék.

Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán

És egy ráadás azoknak, akik végigolvasták a cikket. Sajnos nem én készítettem, de azonosulni tudok vele. :)