A  hónap első napjaiban jelentette a svéd főügyész, hogy június 10-én ki fog derülni, ki ölte meg 34 éve a svéd miniszterelnököt. Már egy ideje lebegtette Krister Petersson, hogy hamarosan napvilágra hozzák Olof Palme rejtélyes meggyilkolásának részleteit, és megnevezik az elkövetőt. Nem csoda, hogy a svédek hatalmas várakozással tekintettek a szerdai sajtótájékoztató elé, annak ellenére, hogy nem először volt úgy, hogy megtalálták a megoldást. Az elmúlt évtizedekben már többször is tűnt úgy, hogy megvan a tettes és az indíték. „Gyilkost” már többször is találtak, sőt egy hajléktalant, Christer Pettersont, aki mindig azon a környéken járkált, ahol Palmét meggyilkolták, el is ítélték első fokon, de aztán másodfokon felmentették.

Az emberek azt várták, hogy végre megdönthetetlen bizonyítéko(ka)t tudnak felmutatni, előkerült a gyilkos fegyver, mindent eldöntő DNS-mintát prezentálnak, és vádat emelnek a gyilkos és esetleges segítői ellen. De nem ez történt.

A Palme-gyilkosság fel(nem)derítése a svédekre nagyon jellemzően történt, amiben annyi sztereotipikus elem van, hogy le sem merem írni. A teljesség igénye nélkül:

Svédség #1 – mindenki egyenlő

Olof Palme 1986. február 28-án feleségévél, Lisbettel gyalogolt hazafelé egy késő esti mozielőadás után. A miniszterelnök testőrök nélkül ment moziba, és ugyanígy indult haza is. Magánprogramjaira kormányőrök nélkül szeretett menni és ezt minden további nélkül meg is tehette. Nagyon népszerű volt, az első „celeb” politikus Svédországan, de szerette kerülni a felhajtást. Nem is volt mitől félnie, mert nem csak háború nem volt 200 éve Svédországban, de állami vezetőt sem gyilkoltak meg 1792 óta, amikor is III. Gusztáv királyt lőtték le egy maszkabálban. Valószínűleg egész másként alakult volna, ha Palme és felesége nem kettesben sétál a metró irányába, 23 óra 21 perckor.

Svédség #2 – mindent jól viselünk, csak ne legyen stresszes!

A gyilkosságot követően bénult volt a rendőrség, számos hibát elkövettek. A tetthelyet nem zárták le megfelelően, Palme vértócsájánál azonnal megjelentek az emlékezők, ellehetetlenítve ezzel a forrónyomos nyomozást. Stockholm belvárosából kivezető utakat, hidakat, kompokat nem zárták le, így az elkövető és esetleges segítői simán elhagyhatták a fővárost. A rendőrfőnök, tekintve, hogy épp síszünet volt az iskolákban, északon síelt, és amíg haza nem ért, csak tétova lépéseket tett az állomány. Érdemes megnézni a Zsernyákok című svéd-dán filmet, ami ugyan egy vígjáték, de sokat elárul arról, milyen nyugalmas is volt a rendőrségi lét még 1-2 évtizeddel ezelőtt is Svédországban.

Svédség #3 – mindent jól meg kell rágni

Aztán amikor beindult végre a gépezet, évekig ültek egy-egy teórián, mindent egy lapra feltéve és csak amikor kiderült, hogy nem állja meg a helyét a feltevés, léptek tovább egy másik koncepcióval. A svédekre jellemző a lassú döntéshozatal, illetve, hogy addig nem döntenek egy kérdésben, míg a döntéshozók nem találnak kompromisszumos megoldást. Ezzel a döntéssel most 34 évet vártak. Az Olof Palme-gyilkosság felderítése megszakítás nélkül zajlott idáig, a nyomozás korlátlan folytatása érdekében, 2010-ben törvényt is módosított a svéd parlament, ami lehetővé tette, hogy gyilkossági ügyekben időkorlát nélkül lehessen nyomozni.

Svédség #4 – mindent meg kell tudni magyarázni

2020. június 10-én megnevezték végre a gyilkost, Stig Engström személyében, mindezt úgy, hogy semmilyen új információ nem merült fel az elmúlt években, csak „helyére kerültek a mozaikok” a hivatalos indoklás szerint. Egy olyan emberre húzzák rá a vizes lepedőt, aki ellen nem emelhető vád, ugyanis 20 éve öngyilkos lett. Halott, tehát nem állítható bíróság elé. Így „gyorsan” le is zárható a nyomozás. Pedig nem derült ki az indíték (Engströmről annyit tudni, hogy jobboldali aktivista volt és utálta a szociáldemokrata miniszterelnököt), nem került elő a gyilkos fegyver, de még DNS-t sem találtak, ami bizonyítóerejű lenne. Engström egyébként közvetlen a gyilkosság után maga jelentkezett tanúként, de eleinte a rendőrség nem foglalkozott vele. „Skandiaman”-ként is emlegetik, ugyanis a Skandia nevű biztosító alkalmazottja volt, és a gyilkosság előtt pár perccel, 23:19-kor lépett ki munkahelyéről, ami egy sarokkal a gyilkosság helyszínétől helyezkedik el.

A közszolgálati SVT készített vele egy riportot, egy hónappal a merénylet után, amit egyébként ő maga kezdeményezett. Itt gyakorlatilag maga rekonstruálja a gyilkosság körüli pár percet. Érdemes megnézi még svéd nyelvtudás nélkül is ezt a pár percet. Mintha túljátszaná a dolgot, de persze ez kevés ahhoz, hogy egy gyilkosságot rá lehessen bizonyítani.

Úgy tűnik, a svédek gyomra sem vette be a Palme-gyilkosság megoldását. Egy most pénteken publikált kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 19%-a gondolja azt, hogy Engström volt a gyilkos. És valóban, arra a kérdésre, hogy miért kellett meghalnia Olof Palménak, nem kaptunk választ. Palmét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem?

Az elmúlt 34 évben számos teória, legenda, összeesküvés-elmélet született és a nyomozás bővelkedett érdekes fordulatokban, amelyekbe most nem folyunk bele, helyette álljon itt négy érdekesség:

#1 – Soha ennyi gyilkos nem volt még a történelemben

A nyomozati idő alatt 134 ember jelentkezett, hogy ő a gyilkos. A rendőrség egyikőjük vallomását sem tartotta megalapozottnak, viszont a merénylet után közvetlenül még tanúként sem hallgatták meg Engströmöt. Az elmúlt 34 évben összesen 10.000 embert hallgattak ki és 250 széles polcon férhetne csak el az összes nyomozati anyag.

 #2 – Krister Petersson vs. Christer Pettersson, ki kicsoda?

A szemfülesek már kiszúrhatták, hogy a rablónak és a pandúrnak majdnem ugyanaz a neve. Időben van egy kis elcsúszás, hisz a főügyészt, Krister Peterssont 2017-ben nevezték ki, míg Christert 1989-ben ültették le elsőfokon.

#3 – The killer

Mikor másodfokon a bíróság felmentette Krister Peterrsont és a férfi távozott a börtönből, készült róla egy ikonikus kép, kezében egy üveg vodkával és két flaska Bailey’s-zel. Ebből a két összetevőből készül a stockholmi bárokban a The killer elnevezésű koktél.

#4 – Hogy is ejtjük?

Nem, eddig nem jól tudtad, még ha BKK is Olof Palme sétány néven mondja be a trolin a megálló nevét, svédül az Olof név ’ulof’-nak ejtendő.

Nagyon úgy tűnik, hogy a végeláthatatlan pénzeket és energiát felemésztő Palme-nyomozás végére pontot akart tenni a svéd nyomozóhatóság. Mivel soha nem évül el a nyomozás, így kénytelenek voltak valahogy lezárni és a 20 éve halott, gyermektelen, elvált, némileg fura Stig Engström kapóra jött. Hogy ő volt-e valóban a gyilkos, már soha sem fog kiderülni.

Szöveg: Bugnyár Zoltán

Kép: SVT