Svédségek

és kétségek

Az igazság bajnoka

2020. április 15. 15:41 - Svédségek

Anders Tegnell országos főepidemiológus, aki a koronavírus-járvány arcává vált Svédországban, egy valamiben biztosan jó: konzekvensen kitart amellett, hogy igaza van.  Csakhogy számtalanszor kiderült már, hogy nem váltak be a jóslatai.

Korábbi posztomban összeszedtem néhány korábbi állítását, ami nem igazán jött be. Kedden egy véleménycikkben 22 svéd kutató - többségük infektológus és virológus - bírálta Tegnellt és kenyéradóját, a Népegészségügyi Hivatalt (Folkhälsomyndigheten). Azt állítják, hogy a nép által választott politikusok tehetségtelen hivatalnokok mögé bújva irányítják a védekezést. Ezek a közszolgák képtelenek átlátni a folyamatokat és korlátozni a fertőzés terjedését. 

Húsvétkor nem halnak?

És valóban, hogy lehetséges, hogy mikor szerdán délelőtt írom ezeket a sorokat, még mindig nem lehet tudni, hogy a húsvéti hétvégén valójában mennyien haltak meg?! Míg nagycsütörtökön 112 halálesetről számoltak be, nagypénteken pedig 94-ről, nagyszombaton már „csak” 12-ről, húsvétvasárnap pedig 20 új esetet publikáltak. Húsvét után ismét száz feletti lett a halálozási mutató. A Népegészségügyi Hivatal azt mondja, lassan jönnek be a számok. Ez mégis hogyan lehet egy digitálisan nagyon fejlett országban?

Hogy is van ez?

Ha már a számok. Kedden Olaszországban 602-en haltak meg, Svédországban 114-en. A déli országban 60 millióan élnek, a skandinávban 10 millióan. Azaz Svédországban húsvét keddjén többen haltak meg per capita, mint Olaszországban. Az érdekes ebben az, hogy mikor hetekkel ezelőtt azt kérdezték újságírók Tengelltől, hogy nem fél-e attól, hogy a korlátozások hiányában Olaszországhoz hasonló helyzet alakul ki az országban, azt válaszolta, egyáltalán nem tart ettől és nem lehet összehasonlítani a két országot, hiszen Svédországban hatodannyian élnek, egy másfélszer akkora országban, ráadásul a svédek sokkal távolságtartóbbak és nem él több generáció együtt (ráadásul itt a legmagasabb Európában azok aránya, akik egyedül élnek). Most mégis annyian halnak meg, mint Olaszországban? Akkor most hogy is van ez?

Ha az almát inkább almával szeretnénk összehasonlítani (még ha más jellegűvel is), akkor a skandináv országokban is sokkal jobb a statisztika. Finnországban tizedannyian, Norvégiában ötödannyian és Dániában is harmadannyian halnak meg, igaz mindhárom országban drasztikus korlátozások vannak. Svédországban húsvéthétvégén tele voltak az éttermek, bárok és az üzletek.

Kívánjuk a vírus szabad terjedését!

Anders Tegnell azt mondja, hogy azért nem szabad korlátozni a vírus terjedését, mert azokban az országokban, ahol karatén van, majd egyszerre szabadul el a vírus, amikor feloldják. A 22 tudós viszont azt állítja, hogy a korlátozások hiányával végzetes hibát követtek el az idősekkel szemben. A vakcina kifejlesztése előtt is találhatnak megoldásokat a betegség kezelésére, hiszen sok országban folynak kutatások.

A szakhatóság kitart az iránymutatása mellett, csak a beteg maradjon otthon, és két tünetmentes nap után mehet dolgozni, iskolába. Hozzátartozók nyugodtan mehetnek a beteg családtag mellől közösségbe… A tudósok azonnali, radikális változtatásokat követelnek írásukban: a társas érintkezések korlátozását, a beteg környezetének izolálását, tömeges tesztelést, védőfelszerelést az idősotthonokban és annak tudatosítását a társadalomban, hogy a fertőzést bárki megkaphatja. Gyakorlatilag azt követelik, amit Magyarországon már egy hónapja bevezettek. Csakhogy itt már ezer felett van az áldozatok száma.

Szent együgyűség vagy gyilkos amoralitás?

A levelet még ugyanaznap este egy televíziós vita követte. A közszolgálati SVT Aktuellt című műsorában a svédeknél nem szokásos vehemenciával, gyakorlatilag kiabált Anders Tegnellel egyike a levelet aláíróknak, a virológus Lena Einhorn. A kutató nem győzte hangsúlyozni, hogy a vírus akkor is fertőz, ha hordozója tünetmentes, ami Tegnell és a hatóság nem így gondol. A csúcspont talán az volt, amikor szenvedélyesen azt mondta a tudós:

„A Népegészegészségügyi Hatóság egész stratégiája életveszélyes koncepción alapul, nevezetesen, hogy csak az maradjon otthon, aki betegnek érzi magát. Ezzel a fertőző emberek egy hatalmas csoportjáról elfeledkeznek! Ez nagyon veszélyes, nem utolsósorban az idősekre nézve. És ismerek olyan idősotthont, ahol oxigén nélkül halnak meg öregek!”

Tegnell válasza: „A Népegészségügyi Hivatalnak soha nem volt szándékában meggátolni a fertőzés terjedését, csak lassítani.” Hány száz halottra van szükség naponta, hogy változtassanak a stratégián???

Tévévita Anders Tegnell-lel és Lena Einhornnal

Nyájszellem

Európában már mindenki feladta a nyájimmunitás elvét, azaz, hogy engedni kell, hogy terjedjen a vírus, mert ha a többségi társadalmon átmegy a fertőzés, a rizikócsoportokba tartozók is védetté válnak. Akik eddig ezt követték (Anglia, Hollandia), most isszák is a levét. Valószínű Svédország is nagyokat kortyol már a keserű löttyből, csak egyelőre nem akar tudomást venni róla. A politika biztos nem. És mintha az időseik sem érdekelnék őket.

img_20200403_173645-animation.gifSor az állami alkoholmonopólium, a System Bolaget boltja előtt.

Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://svedsegek.blog.hu/api/trackback/id/tr7115614842

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sapienti sat 2020.04.17. 15:05:21

Érdekes nép ez a svéd. Nem akarok nekik rosszat, de azért az elmúlt évtizedek alatt annyira elkorcsosultak, hogy lehet, nem ártana nekik egy méretes pofon a Jóistentől.